Az Országos Mentőszolgálat budaörsi mentőállomásának csapata az orvosos mentőegységek között, a légimentők csapata pedig a paramedikus kategóriában szerzett ezüstérmet.
A Rallye Rejviz mentőversenyt 21. alkalommal rendezték meg, Csehországban. Ez a legnagyobb ilyen megméretés a világon. A magyar légimentők többször voltak már elsők is, de a budaörsi csapat most érte el a legjobb eredményt, nagy országok mentőit utasította maga mögé, ráadásul nem először.
„A verseny nehézsége az volt, hogy egy olyan csapatnak kellett jól együttműködnie, amelynek tagjai a napi munka során általában nem dolgoznak együtt – mondta Nagy Gábor, a budaörsi mentőállomás vezetője.

– Ez abból adódik, hogy más-más műszakba szól a beosztásunk. Az, hogy mégis ilyen jól szerepeltünk, annak köszönhető, hogy nagyon jó a közösség az állomáson. Korábban együtt focizott a csapat. Ez már az életkorunk miatt nem rendszeres program, de csapatépítő hétvégére gyakran összejövünk, és akkor is lehet számítani mindenkire, ha valami közös munka adódik. Tavaly a mentőállomást festettük ki közösen.”

A világ minden tájáról érkező (egyesült államokbeli, kanadai, japán, nagy-britanniai,­ olaszországi, törökországi) életmentőknek valósághű helyzetekben kellett helytállniuk. Eszméletlen gyermek mentését, égett sérült ellátását, tömeges baleset felszámolását is be kellett mutatniuk, miközben a világ legkorszerűbb mentéstechnikai eszközeit használták. Az OMSZ budaörsi csapata egy vadonatúj esetrohamkocsival szállt versenybe, egyike ez annak a most beszerzett 193 mentőjárműnek, amely most áll szolgálatba a magyar mentőállomásokon.

„Ez 24 órás verseny, ahol megállás nélkül kell megoldani a feladatokat 12 különböző helyszínen, más-más feladattal – mondta el Nagy Gábor. – Nagyon sokféle szempont alapján értékelik a csapatokat a problémamegoldásban. Van, ahol azt figyelik, milyen a kommunikáció a beteggel, van, ahol azt, hogyan szerveztük meg a mentést, van, ahol pedig azt, hogyan működik együtt az egység.

Az, hogy a magyarok ennyire eredményesek ezeken a versenyeken, annak köszönhető, hogy nagyon sokszor kell váratlan helyzeteket megoldanunk, márpedig a problémamegoldás elsődleges fontosságú egy mentési helyzetben.
A nagy országok mentősei sokkal inkább protokollszempontú mentést végeznek, vagyis egy begyakorolt adott séma szerint cselekednek, ezért számukra egy még nem próbált helyzet sokkal nagyobb újdonság és meglepetés, mint nekünk. Sokkal könnyebben és gyorsabban is alkalmazkodtunk minden feladathoz.”

Hagyomány a felkészültség a mentőszolgálatnál.
Magyarországon 137 éve működik mentőszolgálat, a jelenlegi formájában pedig 1948-ban szervezték meg a mentést. A törekvés azóta az, hogy a lehető legmagasabb szakmai színvonalon dolgozzanak a segítők. Ez fontos is, hiszen hazánkban egyedülálló módon nem csak betegszállítást végez ez a szervezet. „Ritkaságnak számít az a világban, hogy a magyar mentők helyszíni ellátást is végeznek – mondta el Győrffy Pál, az OMSZ szóvivője. – A világ legtöbb mentőszolgálata nem ilyen, ott annyi a cél, hogy kórházba szállítsák a beteget.

Nálunk gyakran olvasni olyan címeket az újságokban, hogy micsoda botrány, orvos nélkül érkezett a mentő. A gazdag országok többségében nincs is másfajta lehetőség. Hazánk abban is egyedülálló, hogy egységes és országosan kiépített rendszer van. A környező országokban kórházak, alapítványok, önkormányzatok vagy tartományok maguk szervezik ezt a fajta sürgősségi ellátást.”