"Meg kellett nézni egymás filmjeit, majd vitáztunk róla és szavaztunk."

Elmondta, hogy a tavaly bemutatott Memo – amelynek forgatókönyvét is ő írta – az első filmje, és csak most kezdte el fesztiválkörútját, de bízik abban, hogy sok helyen bemutatják, és ez az elismerés újabb fesztiválmeghívásokat is jelent majd.

"Nagy szükség van az ilyen díjakra, hogy felhívja a figyelmet egy filmre, hogy valamiért más, különleges, értéket képvisel. Egy díjazott filmre jobban odafigyelnek, mintha csak néhányszor lemegy egy tévécsatornán."

A csütörtöki vetítésig Tasnádi István nem is számított rá, hogy ennyire jól szerepelnek majd.

"Nagyon pozitív kritikát kaptam a zsűritől, nem is akartam hinni a fülemnek. Zárszóként a finn korelnök azt mondta: megint bebizonyosodott, hogy Magyarország mekkora filmes nemzet. Ekkor azt éreztem, hogy leesek a székről."

A szakemberek kiemelték a történet drámaiságát, a színészi játékot, a film atmoszféráját, a vágást és a képeit egyaránt.

"Azt mondták, olyan világba visz el, és tart ott másfél óráig, ami ritka filmes élmény."

A filmdráma, amelyet tavaly októberben a Duna televízióban mutattak be, és amely idén márciusban elnyerte a tévéfilmek kategóriájában a legjobb forgatókönyvért járó Magyar Filmdíjat is, egy ambiciózus pszichiáterről, Lónyai Péterről szól, aki a ritka mentális elváltozás, a hipermnézia jellemzőit kutatja, hogy ezáltal meg tudja gyógyítani Alzheimer-kórban szenvedő édesapját. A film producere Kálomista Gábor, a főbb szerepekben Lengyel Tamás, Molnár Áron, Haumann Péter és Holecskó Orsolya látható.

"Azt remélem, hogy komoly figyelem fog irányulni erre a filmre, és eljut oda, amit megérdemel. Szerintem egy erős történet, és amit a színészek nyújtanak benne, Haumann Péter, Molnár Áron és Lengyel Tamás, az egészen ritka és kivételes" – mesélte a rendező.