A számos német csapatból három müncheni mérnökhallgató került ki mint győztes ötletgazda. Az igen vegyes felépítésű csapat tagja a szegedi származású, korábbi BME-s hallgató Varga Soma, az osztrák Daniel Metzler, továbbá a német Christian Decher.

A verseny fő célja az olyan, egyre égetőbb kérdések feloldása a repülőiparban, mint a lakott területek zajterhelésének és a repülőgépek károsanyag-kibocsátásának csökkentése. Nem egyszerű feladat olyan ötlettel előállni, amely azokat a drasztikus százalékos csökkentéseket teljesíteni képes, amelyet a nemzetközi hatóságok a repülőgép-tervezők elé állítanak. A mérnökhallgatóknak azonban nem szárnyalhatott határok nélkül a fantáziája, hiszen olyan technológiai megoldásokat kellett ötvözniük innovatívan, amellyel tervük teljesíteni tudja a legkésőbbi 2035-ös üzembe lépési dátumot, és amellyel a gyártási költségek sem szöknek túlzottan magasba.

Az "Urban Liner" koncepciójukkal a müncheni diákoknak úgy tűnik mégis sikerült ezt megvalósítani, amelyet idén szeptemberben a NASA mérnökei előtt is prezentálhattak egy konferencián a Langley Kutató Intézetben, a NASA aerodinamikai kutatató központjában, Virginia államban. Prezentációjuk végeztével lehetőségük volt továbbá bepillantani az USA és a NASA aktuális kísérleti repülőgépeinek programjaiba is. 
Tervükkel a "Subsonic" vagyis hangsebesség alatti utasszállító repülőgépek csoportját erősítik, ám az egyre ígéretesebb akkumulátor-technológiának köszönhetően hibrid meghajtással. Annak érdekében, hogy az NOx kibocsátást 80%-kal és az üzemanyag igényt 60%-kal csökkenteni tudják, egyszerre kellett valamely találékony ötlettel előállniuk az aerodinamika és a meghajtási lánc szempontjából is. Így született meg a felsőszárnyas és csupán egyetlen gázturbinás hajtóművel ellátott 300 utas befogadására képes Urban Liner.

Mivel a szárnytőbe integrált 2-2 és a farok részben elhelyezett további 2 elektromos hajtóművel a felszállás, az emelkedés és végül a leszállás teljesen hibrid üzemben működik, így elegendő volt egyetlen, az utazó üzemmódra optimalizált megnövelt méretű gázturbina. A kompozit anyagokkal elérhető felületi minőség következtében lehetőség van a szárnykörüli áramlás lamináris állapotának hosszabban történő fenntartására, amely következtében jelentősen csökken a szárny ellenállása. A jelentősen szélesebb és megnövelt kapacitású törzsrész mintegy 20%-ban maga is hozzájárul a felhajtóerő képzéséhez. A csökkentett méretű és nagyban integrált farok rész az ellenállás szempontjából káros felületet hivatott csökkenteni, továbbá mint egy védőfal hivatott tompítani a gázturbinás hajtóműből származó zajterhelést. A rés nélküli fékszárnyak és az elhagyott orrsegédszárny is a le- és felszálláskor keletkező zajterhelést csökkenti.

Tervük egyik fő célja az volt, hogy egy olyan repülőgépet alakítsanak ki, amellyel a jövőbeni sűrűn lakott repülőterek is megközelíthetővé és egymással összeköthetővé válnak, így növelve ötletük piaci versenyképességét a konkurenciával szemben.