Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a bolsevik és a náci diktatúra közös vonása, hogy a hatalom megszerzéséért és megtartásáért hasznosnak és célravezetőnek tartja az embertelen tetteket és az erkölcstelenséget. 

A 20. századi diktatúrák közül a kommunizmus bizonyult a leghosszabb életűnek. Az 1917 novemberében Oroszországban, majd 1945 után már a világ sok országában berendezkedő elnyomó rendszer összeomlásáig megőrizte demokrácia-, ember- és keresztényellenességét - mondta.

Úgy fogalmazott: a "pusztító rendszer" Oroszország után maga alá gyűrte fél Európát, majd megjelent az ázsiai, amerikai és az afrikai kontinensen is. A különböző országok kommunista rendszerei alapvetően azonosak voltak. Minden kommunista államban voltak "rendszeres és tervezett tömeggyilkosságok" - mondta. 

Lezsák Sándor kifejtette: közös volt a kényszermunkatáborok intézménye is, Recsktől és a Hortobágytól kezdve a Duna-delta vidékén keresztül Észak-Koreáig és Vietnamig terjedtek a táborok, amelyekben hasonlóak voltak a kínzási módszerek". A lakosság csoportokra osztása és egyes csoportok megsemmisítése szintén minden kommunista rendszerben megtalálható. 

Hozzátette: a bolsevik és a náci ideológia egyik közös vonása, hogy a nép ellenségeinek megsemmisítésre ítélt csoportjához a származásuk alapján soroltak embereket. 

Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje Hargitai Anna Magnát méltatva elmondta: a most kilencvenéves szerzetesnő élete nem volt könnyű, hiszen a kommunizmus idején, a szerzetesrendek feloszlatása után "illegális szerzetesként" élt, dolgozott gyárban, fűrésztelepen és ásott lövészárkot is.

Hargitai Anna Magna 1948-ban érettségizett Szentgotthárdon, majd felvételét kérte az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek soproni rendházába. Innen hurcolták el - még novíciaként - a szerzetesrendek feloszlatásakor. Vizsgálati fogságba, majd a fóti internálótáborba került.

Hargitai Anna Magna később fizikai munkát végzett, majd technikusi képesítést szerzett, és a Könnyűipari Minisztériumban dolgozott. Rendtársaival mindvégig tartotta kapcsolatot, sőt, titokban hittanórákat is tartott.
    A rendszerváltás és szerzetesrendek újraindulása után a Szent Margit Gimnázium rendi igazgatóhelyettese lett.
    A Parma fidei - Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla, volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.
    A díjátadó ünnepségen részt vett mások mellett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök.