Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek június 30-áig kell tárgyalnia a Budapest Bankra (BB) vevőként szóba jöhető pénzintézetekkel. Eddig hárman jelezték nyilvánosan a vételi szándékukat: az Erste Bank Hungary, a K&H és az MKB. Közülük az Erstében az osztrák anyabank mellett a magyar államnak 15 százalékos részesedése van, a K&H teljes egészében a belga KBC Bank tulajdonában van, míg az MKB közel fele két magántőkealapon (Metis és Metis2) Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában, egyharmada pedig Mészáros Lőrinc üzlettársáé, Szíjj László tiszakécskei vállalkozóé.
Egy biztos, bárki vegye meg a Budapest Bankot, mélyen a zsebébe kell nyúljon: a kormány legalább annyi pénz szeretne kapni érte, mint amennyit kiadott rá, azaz csaknem 700 millió dollárt, azaz közel 200 milliárd forintot.
Négy év távlatában ez nem valami nagy befektetés, de legalább nem buknak az adófizetők az üzleten.
A csaknem 100 fiókkal és erős kkv-s ügyfélkörrel rendelkező bankot 2015 februárjában az állami MFB hiteléből vásárolták meg az amerikai tulajdonostól, jelenleg a – szintén állami – Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. tulajdonában van. Varga Mihály pénzügyminiszter akkor jelezte, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött szerződés értelmében a magyar állam vállalta, hogy a kereskedelmi bankokban vásárolt részesedéseit nem tartja meg 3 évnél tovább. Ez az Erste Bankot, az MKB-t és a Budapest Bankot érinti, illetve érintette.
Offshore cégek mögé rejtett tulajdonosoknak, kevésbé transzparens módon az állam privatizálta azóta az MKB-t, a bank végül kormányközeli üzletembereknél kötött ki, és az idei második félévben tőzsdére viszik. Az Erstében továbbra is van 15 százaléka a magyar államnak az oszták anyaintézet mellett, a Budapest Bank privatizációjával pedig megcsúsztak, hiszen azt már nyélbe kellett volna ütni. Az Mfor a héten arról írt, a csúszás oka, hogy a 2015-ben kifizetett vételárat a befektetők sokkallták – azóta azonban változott az üzleti környezet, most már megér ennyit a bank több potenciális befektetőnek is. Az EBRD külön kiemelte a héten az Mfornak, hogy azt szeretné, ha a privatizáció átlátható módon zajlana.
A BB mérlegfőösszege a tavalyi évben a bank konszolidált beszámolója alapján tovább nőtt, 1026,6 milliárd forint volt, miközben adózott eredménye is szépen emelkedett: 13 milliárdról 14,6 milliárdra.
A lap emlékeztet rá, Orbán Viktor kormányfő 2011-ben célként jelölte meg, hogy a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon arányának 50 százalék felett kell lennie, ezért így kalkulálnak: a legnagyobb esélyesnek az MKB számít. Már csak azért is, mert – mint azt az mfor.hu korábban megírta –
napirenden van egy szuperbank létrehozása, amely a BB-ből, az MKB-ból és a Takarékbankból jönne létre, részvénycserék révén.
Ennek első lépcsője lenne a BB többségi tulajdonának az értékesítése, mely során a lap értesülése szerint a vevőnek azt is vállalnia kell majd, hogy beleegyezik abba, friss szerzeménye egyesüljön az MKB-val és a Takarékbankkal, előreláthatólag 2020 után. Egy ekkora pénzintézet már komoly kihívója lehetne a Csányi Sándor vezette OTP-nek is, legalább is a magyar piacon.
