Az Y generáció fiatalabb és a Z generáció idősebb tagjai állnak a legjobban, ha pénzügyi edukációról van szó – legalábbis erre következtethetünk az OTP Bank Öngondoskodási Index 2018-as adataiból. A korosztályba tartozó megkérdezettek 66 százaléka otthon, 36 százaléka a felsőoktatásban tanult a pénzügyekről. Ehhez képest a vizsgált teljes lakosság átlaga 54 és 27 százalékban nyilatkozott úgy, hogy kapott pénzügyi oktatást otthoni vagy iskolai környezetben. A 19-30 évesek nem tekintik magukat „pazarlónak” a többi korosztályhoz képest.
Az Öngondoskodási Index erre vonatkozó kérdésére 58 százalékuk úgy nyilatkozott, saját megítélése szerint ugyanannyit tesz azért, hogy legyen megtakarítása és tudatosan kezelje pénzügyeit, mint az átlag, sőt 13 százalékuk úgy érzi, hogy pénzügyileg még sokkal tudatosabb is másoknál.
A tudatosság nem jelent hosszú távú célokat. A fiatalok viszonylagos pénzügyi képzettsége ellenére, terveik fókuszában nem a kiszámítható jövővel, vagy a hosszú távú anyagi biztonsággal összefüggő célok állnak. Az elmúlt években olyan célokért sikerült félretenniük, mint a ruhatár bővítése, felújítása (34 százalék), az okostelefon, táblagép, számítógép, laptop vásárlása (31 százalék), nyaralás, belföldi vagy külföldi utazás (20 százalék). Az következő egy-két évben ugyanezeket a megtakarítási célokat szeretnék elérni.
Az Öngondoskodási Indexből emellett az is kiderül, hogy a 19 és 30 év közöttiek mekkora összegből tudnak e célokra megtakarítani: elmondásuk szerint a fiatalok átlagosan 159 707 forintot keresnek, ami 9 százalékkal kevesebb valamennyi korosztály 175 117 forintos átlagkereseténél.
A rövid távra tervezés életkori sajátosság, de nem árt gondolni a jövőre. A hosszú távú tervek jóval népszerűtlenebbek a fiatalok körében: lakásvásárlásra a megkérdezettek 12 százalék, váratlan helyzetekre 6 százalék, családalapításra 3 százalék tervez gyűjteni a megkérdezettek között.