Ha a munkaerőhiány nem lett volna elég, a zsúfolt irodapiac is éles versenyre készteti a munkáltatókat – ez pedig egy Magyarországon eddig alig létező szakmát is életre hívott. A CBRE nemzetközi ingatlantanácsadó felmérése szerint 2019 utolsó negyedévében alig látott szintre, 5,4 százalékra csökkent az üresen álló irodák aránya a teljes állományon belül. Bár a budapesti ingatlanpiaci boom az irodaházak esetében folytatódik, ebben a pillanatban is 576 ezer négyzetméternyi beruházás van folyamatban, de a kereslet nem apad. Szabó Eszterrel, a CBRE Magyarország munkakörnyezeti stratégiáért és változásmenedzsmentért felelős tanácsadójával interjúztunk irodapiaci trendekről és a jövő munkahelyeiről.
Kevés az iroda, munkaerőhiány van az építőiparban – miért dönthetnek a cégek egy ilyen környezetben mégis a költözés, átalakítás mellett?
Jellemzően három okot lehet megkülönböztetni. Egyik, hogy ez egy presztízsberuházás: olyan környezetet alakítanak ki, ami illik a vállalat arculatához, ahova büszkén lehet az ügyfeleket tárgyalni hívni, és erős marketingereje van munkaerő-toborzásnál. Második a helykihasználtság javítása és a hatékonyság növelése. Ez nem csak költségekről szól, hanem fenntarthatósági szempont is: a kevesebb négyzetméter, okosabb kialakítás kisebb energiafelhasználást is jelent. Harmadik, és ez a leggyakoribb, hogy az anyavállalattól, külföldi központból érkező direktíva alapján határoznak, a célja pedig valamilyen munkakultúra-váltás, a csoportos munkavégzés elősegítése az egyéni munka helyett. Új trend a tevékenységalapú munkakörnyezet (activity based workplace), ahol úgy választod a helyed az irodában, hogy éppen milyen feladatot végzel.
Ha formális megbeszélést folytatsz a kollégáddal, akkor vannak erre kijelölt tárgyalók, informális beszélgetéshez erre szánt nyitott, közösségi terek, a koncentrált munkavégzést pedig egy fókuszszobában végezheted, telefonálásra is van egy külön helyiség. A hangsúly a választáson van, hogy a munkavállaló eldönthesse, mi számára a megfelelő.
Mekkora kihívás most egy cégnek megfelelő irodát találni a piacon, amikor alig van üresen álló irodaház?
Megoldás mindenre van, nyilván büdzsé kérdése. Van, amikor kompromisszumot kell kötni. De olyan is van, hogy költözés helyett maradnak a helyszínen, és azt modernizálják, miközben a felújítással párhuzamosan dolgoznak tovább.
Látszik valamilyen iránya a vándorlásnak? Inkább a külváros irányába terjeszkednek, vagy befelé mennek?
Az a benyomásom, hogy inkább a városközponthoz egyre közelebb jönnek. Az Árpád híd környéke, a Váci úti folyosó az, ami most nagyon népszerű célpont, sok munkaáltató települ át ide a külső kerületekből és az agglomerációból.
Egy új iroda kialakításánál melyik a fontosabb a cégeknek: a jelenlegi munkavállalók igényeit tartják szem előtt, vagy már a következő években magukhoz csábítandó dolgozókra, jellemzően fiatalabb generációkra gondolnak a tervezésnél?
Tapasztalatom szerint nagyon jelenfókuszú a gondolkodásuk, inkább megtartani akarják a munkaerőt, főleg ott, ahol általában 5-10 évet lehúznak a kollégák. Az a szakértelem, amit ennyi idő alatt felhalmoznak, értékes a cégeknek, és nehéz pótolni a munkaerőpiacon. De az olyan szektorok esetében, ahol eleve nagyobb a fluktuáció, mint például a szolgáltatóközpontokban, ez kevésbé szempont.
Hogyan viselik általában költözést a munkavállalók?
Ez egy drasztikus változás a cég és a dolgozók életében, amit kezelni kell. Persze nem mindegy, hogy fél órával távolabb, vagy csak egy metrómegállóval arrébb költözik az iroda. De nemcsak a lokáció, hanem a munka stílusa is számít.
Ha valaki azt szokta meg, hogy saját irodája, saját asztala van növénnyel, családi fényképekkel, annak ez egy erős kontraszt, ha az új irodában reggelente a szekrénybe rakja a személyes holmijait, és elindul munkaállomást keresni.
Tulajdonképpen az új helyből és helyzetekből fakadó kihívásokat könnyíti meg a változásmenedzsment. Amikor bizonytalanság van, elindulnak a pletykák és a nem valós elvárások az új helyszínnel szemben, akár pozitív, akár negatív irányban. Ilyenkor a legfontosabb a folyamatos kommunikáció és információátadás. El kell magyarázni a munkavállalónak, miért történik a költözés, mi a vállalat célja, és azt is, hogy ez őt hogyan érinti, hova fordulhat kérdés esetén.
Mennyire újdonság Magyarországon, hogy már ezzel is foglalkozni kell az irodapiacon?
Magyarországon viszonylag új, de a régióban, például Lengyelországban, Csehországban már viszonylag elterjedtebb, a legtöbb ingatlantanácsadó cégnek van már csapata erre. Most már itthon is kezdik felkapni. Ezt egyértelműen a munkavállalók felértékelődése hívta életre. Egyre nagyobb a verseny a vállalatok között, hogy a megfelelő munkaerőt csábítsák magukhoz, és olyan prémium szolgáltatásokat adjanak, amiért nem akarnak majd elmenni.
Belülről hogyan néz ki ez a folyamat?
Egy ideális esetben a munkáltató előzetesen felméri, hogy milyen irodára van szüksége. Csak ez a szakasz körülbelül három-négy hónapot vesz igénybe. Először azt kell megtudni, hogy mennyi helyre van szükség. Szoftveres helykihasználtsági méréssel egy-két héten át órákra lebontva követjük, hogy hányan vannak a tárgyalókban, milyen technológiát használnak, mennyien végzik a munkájukat a munkaállomásokon.
Kérdőívet szoktunk készíteni arról, hogy a munkavállalók mennyire elégedettek, hogyan végzik a munkájukat, mi fontos nekik a munkahelyen, min javítanának. Érdemes még elemezni azt is, ki mennyit ingázik, honnan jár be a munkahelyre. Ez a helyszínválasztásnál fontos, hogy mennyit változna az utazási idő. A teljes képért pedig interjúzunk a menedzserekkel, valamint fókuszcsoportos interjúkat készítünk, akikkel megbeszéljük a kapott eredményeket, hogy mennyire érzik reálisnak. Például, ha kijön, hogy csak 20 százaléka az embereknek elégedett a közösségi terekkel, akkor körbejárjuk, hogy konkrétan mi a probléma: túl kicsi a tér, rossz a dizájn, használhatatlanok az eszközök.
