A könyvvizsgáló cég 53 ország 575 családi vállalkozásának vezetőjét faggatta a digitális stratégiájukról. A válaszadók 56 százaléka szerint teljes mértékben, 39 százalékuk szerint pedig részben igaz, hogy a jelenlegi üzleti ökoszisztéma lehetőséget nyújt a növekedésre. A cégvezetők többsége úgy véli, képesek lekövetni a trendeket, azaz lépést tartanak a digitalizációval.
Ezt az eredményeikben is igazolva látják: a válaszadók 65 százaléka úgy véli, az elmúlt 3 évben több új üzleti kapcsolatot létesítettek, mint korábban, ez az arány pedig, ha nem is ugyanekkora, de a közép-európai régióban is nagy
– 58 százalék, azaz a válaszadók több mint fele szerint növekedett cégük hálózata.
Nálunk másképp van
Ez idáig jól hangzik, a kapcsolatok minősége azonban más lapra tartozik. Míg ugyanis a régión túl a növekedésbe ügyfelek, versenytársak, szakszervezetek is beletartoznak, addig régiós szinten a kapcsolati hálójuk növekedését illetően pozitívan nyilatkozók többsége, 80 százaléka csak pénzintézeteket jelölt meg új kapcsolatként.
„Elgondolkodtató adat a közép-európai családi vállalkozások innovatív hozzáállása kapcsán, hogy mintegy 44 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik innovációs stratégiával, míg egynegyedük csak nemrég dolgozott ki hasonló terveket”
– mondta Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere.
A családi cégek egyébként nemcsak a technológiai és innovációs fejlesztésekkel állnak hadilábon; „63 százalékuk nagyon fontosnak, illetve kifejezetten fontosnak tartotta” a szellemi tulajdonuk feletti totális kontrollt, ami bizonyos fokig érthető, túlzásba esve viszont korlátozza az opcionális együttműködéseket.
A kutatás az alábbi módon summázta az eredményeket:
„A résztvevők jellemzően egyetértettek abban, hogy a megjelenő digitális technológiák és a digitális transzformáció gyorsították, támogatták az üzleti ökoszisztéma fejlődését az elmúlt években. A felmérés alapján mégis megállapítható, hogy az újgenerációs családi vállalkozások mindössze egynegyedének van átfogó stratégiája a digitális technológiák felhasználására, míg közel 40 százalékuknak nincs, vagy még dolgoznak rajta. A globális összehasonlításban ez az arány a közép-európai régió családi vállalkozásai tekintetében több mint 50 százalék.”