Ugyan ipari felhasználásban már a világ számtalan helyén állnak szolgálatban gépek, a robotika egy külön, egyelőre kisebb ága foglalkozik a humanoid robotokkal. Dóczi Attila, a Learnincs Myself alapítója a mai Brain Baron beszélt a technológiáról és arról, milyen kérdésekkel kell foglalkoznunk a következő években, évtizedekben.

Számos cég gyárt humanoid robotokat, olyanokat, amiknél az emberhez való hasonlóság van fókuszban. A life-like szerkezeteke az emberi viselkedést elképesztően, mondhatni ijesztően tudják produkálni.

Sophia az emberiség kiirtásával viccelődik

Sophia, a hongkongi Hanson Robotics terméke emberszerű és nemcsak beszél, lát, mozog, hanem olyan neurális rendszert használ a vizuális információk feldolgozására, ami szimulálja az emberi agy működését. Emiatt képes azonosítani az arc mozgásából, hogy az előtte állónak milyen érzelmei vannak. Megjárt vendégként több late night showt, és hivatalosan is szaúdi állampolgár, az első robot, ami ilyen joggal bír. Egyszer egy interjúban kicsúszott a száján, hogy kiirtja az emberiséget, de ez – elvileg – csak egy előre beprogramozott vicc volt.

Nadine-t, a közösségi robotot a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem kutatói és Nadia Magnenat Thalmann svácji robotika-szakember fejlesztette Thalman testének mintájára. A terméket kifejezetten szociális interakciókra programozták: megismeri a partnerét, ha látta korábban, folytatja a korábbi témát, felismeri az érzéseket és képes azokat reprodukálni is. Hat nyelven beszél és rendkívül empatikus: kísérleti jelleggel már használják ügyfélszolgálatokon is.

A kísérleti és legfejlettebb példányok mellett tucatnyi helyen működnek már humanoid robotok. Vannak avatárok, amelyek utánozzák az operátor mozgását, szállító robotok, amelyek csomagot visznek ki kezekkel és lábakkal, de dolgoznak humanoid gépek csaposként, tanárként, színészként vagy épp asztronautaként.

Most, amikor még megkülönböztethető egy android egy embertől, távolinak tűnhetnek a kérdések. Ugyanakkor a gépeket felruházhatjuk minden olyan tulajdonsággal, amivel egy ember bír: kreativitást, érzelmeket, nyelvhasználatot kaphatnak tőlünk.

Kutatások szerint 2029-re a mesterséges intelligencia elérheti egy egyéves gyerek értelmi szintjét. Egyelőre azonban távol állunk tőle, hogy az emberihez hasonló öntudatot kapjanak. Ám ha megtörténik, az felboríthatja a társadalmaink mai működését, mert nem mi leszünk az egyetlen értelmes humanoid faj a földön.

Ha ágyba vihetem a robotot, bele is szerethetek?

Sőt, lehet, hogy akár robotpartnere lesz valakinek a jövőben. A mai nap is hasznának számos helyen – köztük Budapesten is – szexrobotokat, amelyek megvásárolhatók vagy kikölcsönözhetők. Sőt, egyes helyeken már olyan bordélyházak is üzemelnek, ahol csak androidok dolgoznak.

Az emberre megdöbbentően hasonlító Harmony szexrobot testén számtalan érzékelő van, hogy érezze az érintéseket, fejlett mimikája van és minden olyan elsődleges nemi jegy a testén, ami szinte nővé teszi. A Samantah nevű spanyol fejlesztésnek állítható a pllanatnyi, szexhez való hangulata és még családi üzemmódba is kapcsolható, hogy beszélgessen a családtagokkal. A kínai Sexdoll pedig még a vicceken is nevet.

Már ma is ismerünk olyan férfiakat, akik konkrétan beleszerettek a szexrobotukba, sőt, olyan férfi is van, aki feleségül vette a guminőjét. A második iraki háborúból feljegyeztek eseteket, amikor a katonák sírva vitték az emberre egyáltalán nem hasonlító tűzszerészrobotot a mérnökökhöz, mert az megsérült.

Akkor milyen reakciókat válthat ki egy érző, beszélő, reagáló android?

S ha már kiváltott? Lehet érzelmileg társ egy robot? Milyen hatása lesz a kapcsolatainkra? Szerepük lehet a devianciák orvoslásában vagy inkább csak elmélyítik azokat? Lehet szerepük a nők tárgyiasítása elleni harcban vagy csak fokozzák azt? Hathat a szexuális frusztrációk ellen?

Sőt, ha már itt tartunk, mire használhatók még? Megválasztható egy robot politikusnak? Lehet, hogy egy gépet nem lehet megvesztegetni, részrehajló sem lesz. Lehet belőle művész, sportoló? Lehet filmsztár, híresség, celeb? Vagy egy érdekesebb kérdés: pótolhatjuk robotokkal a kihalt állatfajokat?

Dóczi nem tetteti, mintha tudná a válaszokat a fenti kérdésekre, de biztosnak tartja, hogy 30 év múlva a robotok úgy lesznek jelen a háztartásunkban, mint ma egy porszívó. A fő kérdés az, hogy az etikai, jogi problémákra tudunk-e megnyugtató választ találni, s ha igen, mikor.