Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, a zsűri elnöke a díjátadón hangsúlyozta: a Távozó fa című kötet olyan üzenetet hordoz az emberi életről, hogy azt mindenféle ideológiától mentesen kellene megélni. „Inkább úgy, ahogy az megtörténik velünk.”

A 73 éves Oravecz Imre a díjátadón elmondta: amikor kétkötetes regényét befejezte, akkor vette elő korábban írt verseit, amelyeket újabbakkal egészített ki. Mint mondta, először azt hitte, vicc, hogy díjat kap, csak amikor az emailt is megkapta, akkor tudatosult benne: igaz lehet. „A próza és a líra számomra nagyon hasonló alkotói folyamat” – fogalmazott.
A Magvető Kiadó gondozásában megjelent Távozó fa versei megfigyelések és következtetések az élet örök körforgásából – olvasható a szervezők méltatásában.

„Oravecz Imrének tizenhárom év után jelent meg új verseskötete.Fontos, szép, súlyos.Igazándiból úgy tűnik, kész a leltár” – írta a kötetről az Élet és Irodalom. „A távozó fa radikális írói állítás. (…) Rémület és áhitat. Hangsúlyai és -lejtése a kései költészetek legnagyobbjaihoz emeli” – olvasható a kötetről a Literán. A Műút folyóirat kritikusa szerint a kötetlenyűgözően bátor”,amely a „komplikált problémákat nemcsak ábrázolja, nemcsak beszél róluk, de át is éli őket, és az olvasó szeme láttára meg is valósítja mindet.”

Idén minden eddiginél több, 104 szépirodalmi művet jelöltek a kiadók a díjra. Mint Kulcsár Szabó Ernő fogalmazott, a szűkített tízes listára került művek valamennyien megérdemelték volna az elismerést, ugyanakkor a győztes kiválasztásában teljes egyetértés alakult ki a héttagú zsűriben. A zsűrielnök kiemelte: a műveket nyelvművészeti, tematikai jelentőség, valamint az innovatív erő, az újító eredetiség szempontjából értékelték.