Az 52 éves Goertzelre teljes joggal aggathatjuk rá a "csodagyerek" címkét, hiszen a Rio de Janeiróban született kutató a tizedik osztály után otthagyta a középiskolát, hogy előbb a Bards College-ben kvantitatív tanulmányokból diplomázzon, majd a Temple Egyetemen matematikából szerezzen Ph.D.-t. 1998-ban megalapította első cégét, az IntelliGenesis-t, amellyel a valódi mesterséges intelligencia kifejlesztését tűzte ki célul - egy olyan programot, ami nem csak egy területen mutat intelligens viselkedést, mint például a sakkprogramok, de képes önállóan fejlődni az emberekkel és gépekkel való interakciókból.

Bár ez a projektje nem járt sikerrel, Goertzel kitartó munkája később annál inkább meghozta a gyümölcsét. A SingularityNET-tel létrehozta az első mesterséges intelligencia-kereskedelemre szakosodott, teljesen decentralizált piacteret, a Hanson Robotics vezető fejlesztőjeként pedig az ő nevéhez fűződik a világ leghíresebb robotjának, Sophiának a megalkotása is, ami a mesterséges intelligencia segítségével képes önállóan fejlődni. Sophia az elmúlt években igazi popkulturális ikonná vált, szerepelt többek között a Silicon Valley című HBO-sorozatban is, és Will Smith-szel is volt egy futó afférja.

Hogy Goertzel miért szentelte szinte az egész életét a mesterséges intelligenciának, az könnyen levezethető a filozófiájából. Ő ugyanis azt vallja, hogy

Szemléletes példáját idézve: "az emberek legfeljebb annyira jelentik a fejlődés végét, mint az amőbák".

Nevével kapcsolatban gyakran felmerül két, elsőre nehezen megfogható fogalom, a transzhumanizmus és a szingularitás, amelyek szoros kapcsolatban állnak a mesterséges intelligenciával. Előbbi, nagyon egyszerűen megfogalmazva, az emberek és a gépek szimbiózisát, a gépi technológia emberekben való felhasználását jelenti, utóbbi pedig azt a vörös vonalat, amikor a technológiai fejlődés olyannyira felgyorsul, hogy többé már lehetetlen lesz megjósolni, mit hoz a jövő. Az a jövő, amiről Goertzelnél többet jelenleg valószínűleg kevesen tudnak a világon.