Jump to content

A szomorú vasárnap szomorú titka

2016. 01. 19. 20:23

A Szomorú vasárnap először 1935-ben, a Fórum Kávéházban hangzott el. A szöveget Jávor László írta, és maga a zeneszerző Seress Rezső énekelte. Rövid időn belül világsláger lett, de sajnos a dalnak volt egyszomorú oldala is, melyről érdemes tudni.

Az alacsony termetű Seress színész szeretett volna lenni, de végül zongorista lett: kávéházakban szórakoztatta a vendégeket, mozikban a filmek alatt zenélt. Hatvan saját szerzeménye volt már, negyven dalszöveget írt másoknak. Lemeze is megjelent, övé volt Pest legszebbnek mondott asszonya, mégis sikertelennek érezte magát.

1929-ben New Yorkban kitört a tőzsdekrach. A válság átgyűrűzött Budapestre is. A cégek sorra mentek tönkre, emberek kerültek az utcára. Ebben a pesszimista légkörben váratlanul köszöntött be Seress igazi sikere, amiben a válsághangulat is közrejátszott.

A Szomorú vasárnap tarolt, több értelemben is. Azt mondják sokan vetettek véget életüknek úgy, hogy közben a nyomasztó hangulatú sanzon szövege, kottája volt mellettük. Állítólag először egy öngyilkos cselédlány kezében találták meg a Szomorú vasárnap kottáját, majd egy miniszteri tanácsos lőtte szíven magát egy taxiban, és búcsúlevele mellett szintén ez a kotta hevert. 1935 novemberében a 8 Órai Újság már „Gyilkos slágernek” nevezte, külföldi lapok pedig nemsokára az „Öngyilkosok himnuszaként” emlegették a dalt.

Párizsban tréfát csináltak az állítólagos öngyilkossági hullámból: az első refrénnél a dobos felállt, riasztó pisztollyal főbe lőtte magát és elzuhant. Ekkor a pisztonos mellbe szúrta magát, majd a szaxofonosnak hozott egy pohárban mérget a pincér. A szám végére már csak a hegedűs maradt, de neki is leeresztenek a mennyezetről egy kötelet.

A dal 1936-ban Amerikában is slágerré vált, ahol többek közt Louis Amstrong és Frank Sinatra is műsorára tűzte. A magyar dalból tehát világsiker lett. Seress azonban nem húzott hasznot belőle, a második világháborúban munkaszolgálatos lett. Életét a dala mentette meg, mikor egy német tiszt fölismerte, és maga mellé vette.

A háborúból hazatérő Seress dalait azonban nem játszották, mert a Horthy-rendszer kiszolgálójának mondták. A művész kocsmákban lépett fel, de egyre kevesebb szükség volt rá. Nyomorgott, miközben Amerikában az egyik banknál 370 000 dollár jogdíj volt befagyasztva számára, de a nem utazhatott el érte, és az átutalás sem volt lehetséges.

69 éves volt, mikor a Szomorú vasárnap végzete őt is utolérte: 1968-ban öngyilkos lett. Bár megmentették, de újra megpróbálta, a második kísérlete már sikerült.

Forrás és fotó: lifestrong.com / Írta: Molnár Adrienn