Magyar kutatók munkáját is anti-Nobel-díjjal jutalmazták: egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a lóbögölyök kevésbé vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez - jelentette be az egyetem. A szitakötők kapcsán is volt egy megállapításuk: végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt.

A 2016-os Ig-Nobel-díjakat csütörtök este adták át az amerikai Harvard Egyetemen. A magyar kutatók, Horváth Gábor, Blahó Miklós, Kriska György, Hegedüs Ramón, Gerics Balázs és Farkas Róbert spanyol, svéd és svájci kollégáikkal végezték kutatásaikat, amelyekkel fizika kategóriában érdemelték a díjat.

Az 1991-ben alapított Ig Nobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akiknek tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik.

A pszichológia kategóriában Evelyne Debey-t, a Genfi Egyetem szakértőjét és kutatócsapatát tüntették ki: ezer hazudós embert kérdezett meg arról, milyen gyakran hazudik. Ebből megállapították, hogy az emberek átlagosan naponta 2,2 alkalommal hazudnak. 

Ahmed Shafik egyiptomi tudós azt vizsgálta, milyen hatással van a poliészter-, a pamut- vagy a gyapjúnadrág a patkányok szexuális életére, illetve hasonló kutatások végzett férfiakkal is.

A biológia kategória anti-Nóbel-díját Charles Foster kutató érdemelte ki, aki borzként, vidraként, szarvasként, rókaként és madárként is élt a vadonban, hogy tanulmányozza az állatok életmódját. A kategória másik díjazottja Thomas Thwaites lett, aki speciális művégtagokat készíttetett magának, hogy minél valósághűbben követhesse a hegyi kecskék életét. Egy alpesi kecskecsapat még be is fogadta őt a tagjai közé.