A legfrissebb kormányrendeletek egy része azt szabályozza, hogyan igényelhető állami forrás a munkabérek kifizetéséhez. A csökkentett munkaidős foglalkoztatás, illetve a kutató-fejlesztő állások támogatásának célja, hogy megmaradjanak a munkahelyek és a munkavállalók is a bérükhöz jussanak a válsághelyzet idején.

Ezeket a támogatásokat az összes érintett munkavállaló esetében egyszerre kell kérelmezni, ami a nagyobb létszámú cégek esetében alapos előzetes tervezést igényel, hívja fel a figyelmet dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és dr. Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvédje szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményükben.

Az időzítést jól kell megválasztani, mert a cég gazdasági helyzetének későbbi romlása esetén a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkavállalók utáni támogatást további munkavállalókra már nem lehet igényelni, míg a csökkentett munkaidőhöz kapcsolódó támogatást csak a támogatási időszak és a létszámtartási időszak leteltét követő egy hónap elteltével lehet (amennyiben még fennáll a támogatás igénybevételének lehetősége).

A rendelet tételesen nem határozza meg, mely esetekben, milyen gazdasági helyzetben lévő munkáltató részére adhatóak a támogatások, így ez kormányzati megfontolástól függhet.

Csökkentett munkaidő, teljes munkabérrel

Az új rendelkezések alapján az állam köztehermentes támogatást nyújthat azért, hogy a munkavállalók csökkentett munkaidős foglalkoztatás mellett is hozzájussanak a teljes bérükhöz és a munkáltatók az elbocsátás helyett megtarthassák a munkaerőt. A támogatás legfeljebb három hónapra szól, ami elegendő lehet arra, hogy a járványhelyzet kezdeti legnehezebb szakaszát átvészelje a munkáltató, cserébe vállalnia kell a teljes munkavállalói létszám megtartását a támogatás idejére és további egy hónapra.

Az állami hozzájárulás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésekori havi nettó távolléti díj – azaz az alapbér, teljesítménybér és bérpótlékok alapján számítandó összeg – harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.

Célszerű a támogatást igénybe vevő munkáltatóknak a munkaidőt ilyen arányban csökkenteni, hiszen ettől eltérő mértékű változás esetére az új szabály nem tartalmaz konkrét rendelkezést, és a támogatás mértéke bizonytalan lehet. A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj legfeljebb a nettó minimálbér kétszerese. Ezzel kapcsolatban többekben kérdésként merült fel, hogy csak azon munkavállalók esetén vehető-e igénybe a támogatás, aki távolléti díja nem haladja meg ezt az összeget. Fehérváry és Óváry-Papp szerint vélhetőleg a helyes értelmezés az, hogy a támogatás járhat az ennél magasabb keresetűeknél is, csak számítási alapjának ez a maximuma. 

A támogatás a munkáltató és a munkavállaló együttes kérelmére adható

A csökkentett munkaidő és bér tehát egyoldalúan nem rendelhető el a munkáltató által, annak feltételeiben a munkavállalókkal meg kell állapodni.

A csökkentett munkaidőn túl egyéni fejlesztési időben is meg kell egyezni, melynek mértéke a kiesett munkaidő 30 százaléka. Ezen időszak alatt a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia, a munkáltatónak pedig munkabért kell fizetnie. A rendelet szövege alapján nem egyértelmű, hogy a munkavállaló a csökkentett munkaidő 30 százalékában nem köteles munkát végezni, hanem képzésre kötelezhető vagy ez a 30 százalékos rendelkezésre állási időszak a csökkentett munkaidőn felül értendő; de a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján ma megjelent Tájékoztató alapján az utóbbi értelmezés a helyes.

A rendelet nem határozza meg, hogy a munkavállalónak részt is kell-e vennie képzésben, illetve milyen képzésre kötelezhető, ez a lehetőség a munkáltató igényétől, illetve a felek megállapodásától függhet. A munkáltatónak vállalnia kell, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját, így a fejlesztési időre a munkáltatónak ugyanazt a bért kell fizetnie, mint amit a munkában töltött időre fizet. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló munkabére a minimálbér kétszeresénél magasabb, a munkáltatónak kell kipótolnia az állami támogatás által nem fedezett részt, hogy a munkavállaló a támogatási időszak alatt is az eredeti távolléti díjának megfelelő összeghez jusson.

Ebben az esetben a munkáltató fizetési kötelezettsége a fejlesztési időszak alatt meghaladja a 30 százalékot.

A támogatáshoz a munkaadónak be kell mutatnia, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll. Alá kell támasztania azt is, hogy a munkavállalók megtartása nemzetgazdasági érdek (a jogszabály nem definiálja, hogy mi minősül nemzetgazdasági érdeknek).

Fontos szem előtt tartani, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el a támogatott munkavállalók számára. Tehát a válság kapcsán kialakuló esetleges hektikus üzletmenetben egy váratlanul bejövő nagyobb munka ellátását túlóra nélkül kell megoldani.