Mindezt azért, hogy a munkavállalók a leghatékonyabban el tudják végezni a rájuk bízott teendőket. Bár úgy tűnik, hogy ezzel minden el van intézve, mégis felmerül egy kérdés: vajon nem lenne-e érdemesebb egy lépéssel előbb átgondolni azt, hogy mire is van szüksége az egyénnek ahhoz, hogy a legtöbbet kihozhassa magából?Vagyis nem lenne-e érdemes ugyanilyen érzékenységgel odafigyelni már iskoláskorban? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Kinnarps.
“Nemrég, egy beszélgetés során gondolkodtam el a következő dolgon: amikor valaki bekerül a munka világába, akkor találkozik a brainstormingokkal, meetingekkel. Bemegy a szépen kifestett terekbe, behuppan az állítható székekbe, vagy babzsákokba, hogy aztán az új ötletein dolgozhasson. Megismeri milyenek a céges prezentációk, milyen showműsorok keretében mutatják be az új termékeket, vagyis belecsöppen az ember a nagybetűs életbe. Számtalan különböző történet zajlik körülöttünk, számtalan környezetben, rengeteg minden változik. Viszont, ha belegondolunk, akkor azt látjuk, hogy az iskola ezzel ellentétben egyféleképpen zajlik” – magyarázza Soltész Tiberius, a svéd irodabútor-gyártó Kinnarps ügyvezetője.
A szakember úgy látja, hogy lényegében mindegy az, hogy egy általános iskolai első osztályosról, vagy egy egyetemi hallgatóról beszélünk, hiszen ugyanúgy zajlik az oktatás. “Ülünk a padsorokban, nézzük egymás hátát és egy tanárt, aki éppen prezentál, vagy írja fel a leckét valamilyen táblára. Vagyis abszolút nem életszerű az a módszer, ahogyan megpróbálják átadni azt, amivel elindulunk az életben, hiszen nem alkalmazkodik ahhoz, ahogyan később fogunk dolgozni. Ez a baj azzal, hogyan képezzük a fiatalokat” – magyarázza a szakember.
A Kinnarps ügyvezetője úgy látja, hogy ma már nagyságrendekkel jobban odafigyelünk a munkavállalói igényekre, a számukra tökéletes terek kialakítására, az egyének mentorálására, az eltérő igények egymáshoz igazítására, ám mindeközben a tanulás körülményeinek és módszereinek fejlesztése elmaradt ettől. “Nagyon sok különbség van akár csak egy elsőéves és egy utolsó éves egyetemista igényei között is, nemhogy egy kezdő általános iskolás és egy végzős középiskolás igényei között. Sokat fejlődött az oktatás a nyugati világ országaiban, mégsem veszi figyelembe a rendszer, hogy a későbbiekben a munkahelyen hogyan meetingelünk vagy dolgozunk közösen a kollégákkal egy projekten. Teljesen más szellemi és fizikai vetülete van ugyanis a mindennapi munkának azzal szemben amit az iskolapadban megszoknak a diákok.” – mondja Tiberius, aki szerint oda kellene figyelni arra, hogy a felnövekvő nemzedék milyen emberekből áll és hogyan tudjuk őket segíteni abban, hogy a lehető legjobb eredményt tudják kihozni magukból.
Hogy mit tud ehhez hozzátenni a Kinnarps?
“Azt, hogy elkezdjük figyelni a jövő generációját és így hozzásegítjük őket ahhoz, hogy a legtöbbek legyenek. Ennek kellene igazából az első lépésnek lennie, s csak aztán odafigyelni arra, hogyan dolgoznak a munkavállalók. A mi első lépésünk a Next Education”
– mondja az ügyvezető. A Next Education a svéd vállalat ars poetica-ja a jövő generációjával kapcsolatban. “Figyeljük a trendeket, amelyek befolyásolják az oktatást, figyeljük azt, hogyan fogunk a jövőben tanulni. Nem csak magát a fizikai helyet, hanem a szokásokat is. Így jövünk mi képbe, a Kinnarps. A skandinávok ugyanis kicsit jobban figyelnek a környezetükre. Mi pedig ugye egy olyan cég vagyunk, amelyik belső terekkel foglalkozunk, így hát fontosnak tartjuk az oktatás helyszínéül szolgáló terek minőségét is, fontos hogyan alakítják azokat a jövő trendjei.”
