A Kossuth Rádióban minden hónap első csütörtökén hallható Nobel-díjas sorozat második részében Stark Klára Aliz a Cambridge-i Egyetem doktorandusz hallgatója Paul Nurse sejtbiológussal készített interjút. A tudós nemcsak felfedezéséről beszélt, hanem nem mindennapi családi történetébe is beavatta a hallgatókat.

„Nem értelmiségi családból származom, a munkásosztályhoz tartoztak a szüleim, alig voltak könyveink. Mi több, törvénytelen gyerek voltam. Akit édesanyámnak hittem, a nagymamám. Anyukámról, aki otthonunktól távol, 17 éves korában, titokban adott nekem életet, azt mondták, a nővérem. Sokáig tehát nagymamám játszotta az édesanyaszerepet, azt pedig, hogy az édesapám ki lehet, a mai napig nem tudom” – mesélte a tudós, aki minderről ötvenes éveiben egy véletlen folytán szerzett tudomást. Zöldkártyáért folyamodott, amikor New Yorkban dolgozott, de az amerikai biztonsági rendszer elutasította papírjait, mert anyakönyvi kivonata nem részletezte szülei személyazonosságát. Amikor kézhez kapta a kérvényezett, részletesebb dokumentumot, akkor tudta meg, hogy ki a valódi szülőanyja.

Nobel-díjat érő tudományos felfedezéséről azt mondta, az élesztő sejtosztódását szabályozó rendszer felderítésekor nem gondolta, hogy ez különösebb jelentőséggel bír. Amikor azonban világossá vált, hogy minden élő sejtben ugyanaz a rendszer működik, érezte, hogy valami igazán fontosat tárt fel.

A legnagyobb tudományos elismerés elnyeréséről egy londoni értekezleten értesült, a telefonján hagyott hangüzenetet háromszor hallgatta meg, mire megértette: Nobel-díjat kapott, megosztva Leland H. Hartwell-lel és Tim Hunttal.